Földi László fél mondata, mely szerint legjobb volna lekapcsolni az internetet, felvet médiaetikai kérdéseket. Van komolyabban vehető aktualitása is, hiszen az internet és a közösségi média nem csak jó dolgokra használható, és egyre inkább konfliktus figyelhető meg a google, a facebook, a twitter stb. és a főként a konzervatív politikai irányzatok közt, valamint ide sorolhatók az olyan sikeresen szólásszabadságot korlátozó országok is, mint pl. Oroszország vagy Kína.
Unabomber logikája viszont teljes, mert miután felismerte az emberiség kártékony tevékenységét otthagyta felfelé ívelő egyetemi karrierjét. Zseniális matematikusként kivonult a társadalomból, öccse műanyagfröccsöntő munkahelyén segédmunkával és családja támogatásával következetes életbe fogott. Beköltözött a természetbe, kis házában villany és víz nélkül bebizonyította, hogy pusztán házilag készített íjjal el tudja látni magát. Tanult szociológiát is és így talán ideológiailag is felkészültebbé vált, mint Földi.
A szociológiai irányzatok közt már a 80-as években megjelent az a hipotézis, hogy az emberiség által előidézett természeti katasztrófát csak a modernitás pörgésének teljes leállításával lehet megvalósítani. Ez a nullopció, szemben a zöldek „fenntartható fejlődés” modelljével logikailag tisztább. Ám Unabomber logikája még következetesebb, mert rájött, hogy kivonulni nem elég, tenni is kell. Filozófiáját papírra vetette és egyéni akciókba kezdett, hogy ideológiájára felfigyeljenek. Terrorista akcióiban, levélbombáiban célzott személyek és terek jelentek meg. Nevét az „university and airline bomber” (egyetem – és repülőgép robbantó) röviditéseként kapta az FBI-tól, mely 17 év után tudta csak elkapni. Végül írásainak stílusa alapján az öccsének lett gyanús, és az öccse jelentette fel.
Nem tudjuk Földinek mennyi az IQ-ja, de Unabombernek 160-170 volt. Feltehetjük tehát a kérdést, érték-e a tökéletes logika? Unabomber abban az esetben, ha nem közlik gondolatait újabb robbantásokkal fenyegetőzött, és ezt megelőzendő 1995-ben két rangos lap is lehozta írását: a New York Times és a The Washington Post. Az Ipari társadalom és jövője gondolatainak néhány részlete megtalálható itt.
Unabombernek voltak vannak – mert a börtönből most is aktív – gondolatai az internetről is. Igen hasonlóak egyébiránt Földi Lászlóéval. De logikailag teljesen következetesek a tálibok is, akik vallásos fanatikusságuk miatt nem építették be a modern eszközöket a terjeszkedésükbe, szemben az Iszlám Állammal. S talán nem véletlen, hogy egy biztonságpolitikai szakértő logikus gondolkodása kapcsán épp a terroristák logikus gondolkodását állítjuk szembe.
Komolyra fordítva a szót, két álláspont fogalmazható meg az internettel kapcsolatban. Az egyik szerint minden tudás elérhetővé vált a neten, így az öntanulás nem tudja elzárni senki elől sem a tudást és ez megváltoztatja, demokratikusabbá teszi a világot. Történetesen például az elit egyetemek zárt kiválasztási rendszerét ki kell nyissa. (Ilyen folyamatokat látunk is, elit egyetemek programjaikat, előadásaikat gyakran elérhetővé is teszik.) Más nézetek szerint – és ide sorolható Unabomber is -, attól még, hogy a tudás megszerezhető, ez még nem válik gyakorlatba átfordíthatóvá. Ezek az emberek nem kapnak pusztán azért, mert okosabbak jobb állásokat, nem lesz magasabb pozíciójuk, nem növekszik a befolyásuk.
Az internet leállítása – mint gondolat – és erre akartunk utalni tulajdonképpen, fanatikus gondolat. Korlátozása, szabályozása, káros hatásaival szembeni védekezés témája viszont már nem ördögtől való. Ám egyáltalán nem mindegy, hogy a szabályozás távlati és az emberiség érdekeire figyelve valósítjuk meg, vagy hatalomban lévő politikusok rövidtávú érdekei alapján.
Magyar Médiafogyasztók Egyesülete 