Kifütyülés – Tusványos

A kifütyülésről már kifejtettük korábban a véleményünk. E szerint a fütyülés zavarja a a beszélőt a véleménye elmondásában, ami nem jelenti azt, hogy az újságírónak meg ne kéne biztosítani azt, hogy ne függjön politikustól, tulajdonostól. Az utóbbi a nagyobb probléma.

Ez utóbbira is irányítja rá a figyelmet az origo egy cikke. Nyilván az origo hitelessége megkérdőjelezhető, de a különböző érdekcsoportok egymást kontrollálják, így nekünk olvasóknak érdekünkben áll, hogy legalább ilyen jellegű kontroll működjön. (Természetesen a hiteles és megbízható médiakontrollért sokkal hálásabbak volnánk.)

A cikk azt állítja, hogy Simicska birtokol egy biztonsági céget, és hogy az index álláspontja azért változott meg a biztonsági cég fellépésének megítélésében, mert Simicska nyomást gyakorolt.

Forrás: http://www.origo.hu/itthon/20170801-simicska-lajos-index-befolyas-dakota-security-tusvanyos.html

Mit tanít egy Benetton plakát a Soros plakátoknak?

Ízlés kérdésekben, hogy mi megbotránkoztató, az lehet változó. Innen az az általános szabály, hogy reklámetikailag az a helyes, ha az adott társadalom érzékenységi szintjéhez alkalmazkodunk. A szabály alkalmazhatósága Oliviero Toscani Benetton reklámjainál vált világossá. Lehet, hogy a művész szándéka pl. az volt, hogy a fehér csecsemő fekete anyamellen lévő nyugtatása a toleranciát növelje, de a feketéknek a rabszolgaság időszakát idézte, mikor a fehér urak gyerekeit kellett dajkálniuk. S ha ők sértőnek érezték, hozzájuk kellett volna igazítani a reklámot. A jó szándék, és egyáltalán a szándék másodlagos, a befogadó dekódolása a lényeg.

Nos, nem valószínű, hogy a Soros plakátok eredendően és szándékosan hordoztak magukban antiszemitizmust. Legalábbis ezt állítja a kormány. Viszont antiszemita indulatok megjelenítését bizonyítja a plakátokra tett megjegyzések, és ma már tudjuk, hogy zsidó szervezetek aggodalmát és tiltakozását is kiváltotta. Ettől a pillanattól fogva minden Soros plakát ebben az értelemben is etikátlan. Ha amúgy nem lett volna már eredendően az antiszemitizmus szálon kívül is az, mert véleményünk szerint sose volt társadalmi célú, mindig politikai célú volt, sose volt kíváncsi arra, hogy a megtámadott fél valójában mit javasol, sose adta meg a másik félnek a válasz adás lehetőségét, szándéka szerint mindig uszító volt és alantas, ha nem is antiszemita.

A Soros kampánynak mi az igazságtartalma?

Soros migrációval kapcsolatos elképzelései olvashatók itt: http://hvg.hu/gazdasag/20160726_Soros_Gyorgy_Europa_menekultvalsag_elemzes. Ez nem tartalmaz illegális bevándorlást támogató elképzeléseket. Az ország viszont tele van plakátolva, és azzal az állítással, hogy Soros illegális bevándorlókat akar Magyarországra telepíteni.

Félreértik egymást a felek? Hazudnak a plakátok? Ez legyen politikai kérdés, politikai felelősség. Ám a médiának kutya kötelessége volna tisztázni, hogy ki mit állít, ki kinek a szavait forgatja ki. Ezt a munkát spórolja meg Magyarországon a média. Az ellenzéki média csak diktatúrázik, a kormánypárti meg fújja a propagandát. Az igazságra csak mi állampolgárok volnánk kíváncsiak, de nem könnyítik meg a dolgunkat. Etikus újságírók nélkül nekünk magunknak kell elolvasni a hosszú Soros írást. Lehetőleg eredetiben.

A média másodlagos viktimizációja

A média teszi, amit jogilag tehet, mikor interjút készít az áldozattal, ellenben nem beszélteti és a tárgyaláson is arcát kitakarja a bűnösnek. Mivel a bűncselekmény meglehetősen intim, ezért lehet az az érzésünk, hogy valami így nincs rendben.

Az orvost másodfokon 9 évre ítélték, a hivatásától pedig végérvényesen eltiltották. Barátnőjének nemiszervét féltékenységből lúggal leöntötte. A Célpontban (Hír TV) pl. hosszú tudósítás történt, de mindenütt, a neten is láthattuk a per részleteit. A média nyilván nem szimpatizál a tettessel, mert mindenütt kiemelték amikor a bírónő rászólt, hogy ne mobilozzon, vagy a védőügyvédet is kritizálta, mikor az megpróbálta kétségbe vonni a szakértők álláspontját, mely szerint a lúgos támadás nem okozott életveszélyt. (“Van-e Önöknek orvosszakértői jogosítványa, hogy ilyet állíthassanak?” – Orvosként állították basszus, hogy milyen módon kell kezelniük egy ilyen súlyos sérülést.)

Ezek valóban vérlázító részletek voltak, és az is biztos, hogy minden néző az áldozattal azonosult, mégis az az érzésünk, hogy nincs jogunk az áldozat arcának és nevének megismeréséhez, neki is ugyan úgy emberi joga volna, hogy beazonosíthatatlan maradjon, ahogy a tettest meg az ártatlanság vélelme illeti meg.

Azért gondoljunk csak bele. Az ítéletig védi a jog a tettest, aztán meg miután leülte a büntetését megint nem szabad említeni mit tett, mutatni az arcát, mert akkor nem tudja újrakezdeni az életét, és a jog megint védi a már büntetését letöltőt. Az áldozatot viszont nem védi semmi.

A tárgyalás folytatódik, mert a tettes ártatlannak vallja magát. Nincs egy hullámhosszon a védőügyvédével.

Forrás: http://index.hu/belfold/2017/03/10/lugos_tamadas_iteletet_mondanak_az_orvosra/

 

A Momentum és a média

A kérdés az jó úton jár-e az a párt, amelyik kizárja az újságírókat az egyes sajtónyilvános rendezvényéről. E nevelési törekvés mindenképp felvet dilemmákat. Itt a befogadó oldaláról érvelünk. Ha történetesen mi ki sem állhatjuk e fiatal társaságot mindenképp olyan médiumok híradásait fogyasztanánk szívesen, melyek kritikusak akarnak lenni, és erre már eleve számíthatunk is. Mondhatjuk, hogy a taknyos fiúk és lányok örüljenek egyáltalán, hogy eseményeikre a mi médiánk is kíváncsi.

Másfelől egyáltalán nem vagyunk elzárva az információktól, ha csak egy összeállítás is készül, melyet aztán mások átvehetnek, és kedvükre cikizhetnek. Bár a feltétel itt meg az, hogy ne propagandaanyagok legyenek ezek, hanem korrekt összeállítások.

A Momentum viszont nem zárkózik el a teljesen vágatlan, és egyenesben adott interjúktól, tehát végül is nem a mi, azaz a közönség szelektálása mozgatja, csupán az az igény, hogy korrektek legyenek velük.

Kevéssé tűnik megoldásnak, ha ők is felveszik a dolgokat, meg hagyják, hogy az egyes csatornák is megtegyék, és így bizonyítsák, ha valamelyik torzított. Ritkán fogják megnézni ugyanazok az ő változatukat mint a szerintük ellenségesen megvágottat.

Ez akárhogy is nézzük, egyfajta háború. A háborút békekötések szokták követni. Leülhetnének egy asztalhoz a Momentumosok az Echo, a Tv2, az állami média stb. szerkesztőivel, és megbeszélhetnék a sérelmeket, a játékszabályokat, erről pedig készíthetnének egy írásbeli megállapodást.

Van-e olyan társaság, amelyik ezt mediálni tudná? Hisz ezzel végeredményben nem csak az érintettek járnának jól, az egész hazai sajtó számára példaértékű lehetne, áthatná a kultúránk, felszívárogna akár a vezető pártok és ellenséges médiumok kapcsolatáig is.

A konfliktusokról az összefoglalást ld. pl. itt: http://hvg.hu/itthon/20170312_A_Tenyeken_volt_a_sor_hogy_lejarassa_a_Momentumot#utm_source=hvg_top&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2017.03.13&utm_content=top1&type-id=HvgTopHvg&user-id={@(@)sid}

CNN dokumentumfilmje

Borzalmas: koponyából ivott, meg emberi agyat evett, hogy a szekta elfogadja. Ez legalább két dologról szól. Egyrészt az emberi méltóságról. Kell-e partnerré válni bármilyen szektánál, törzsnél olyasmiben, ami ellenkezik a mi erkölcsi felfogásunkkal? A másik pedig ismert médiaetikai kérdés: ha egy partikuláris esetet bemutat egy komoly csatorna, akkor az ott látottakat általánosíthatják – jelen esetben a hindukra. Az érdekesség keresésben és a nézők megdöbbentésében, figyelmének felkeltésében átnyargalhat-e a média ártatlanok millióin? Aligha. Nem is örülnénk neki, ha megtévesztenének minket és azt hihetnők ilyenek a hinduk. Szóval itt az arányok valódiságát nagyon ki kell hangsúlyozni, és még akkor is sokunkat becsap majd a vizualitás ereje, mely sokkal mélyebb nyomot hagy bennünk, mint pár figyelmeztető szó.

Forrás: https://444.hu/2017/03/11/emberi-agyat-fogyasztottak-a-cnn-dokumentumfilmjeben-hatalmas-hindu-felhaborodas-kiserte

Halál utáni élet számítógépes grafikával

zsivanyegy

Ma a Zsivány egyes tábornokát keltették életre, holnap Leila hercegnőt fogják, azután meg valaki úgy dönt, hogy idős korában montírozzák rá a fiatal testét, végül pedig színészeket látunk haláluk után olyan szerepben, amit ők nem vállalnának. A művészi életmű így befejezetlenné válik, és értelmét veszti. Nem véletlenül írják a cikkben, hogy ebben az esetben az örökösök hozzájárulását kikérték. A technika hozza az új etikai problémákat.

Forrás: http://www.origo.hu/filmklub/blog/hir/20170106-igy-keltettek-eletre-az-elhunyt-tarkin-tabornokot-a-zsivany-egyeshez-peter-cushing-guy-henry.html

Kacérkodás a tudatküszöb alatti reklámokkal

mvm

A paksi erőmű reklámozását talán azért ússzák meg a TV2-nél, mert az még épp nem volt tudatküszöb alatti, de amúgy az ilyen kísérleteknek még az elméleti felvetése is kiverte a biztosítékot amikor az úgynevezett motivációs-kutatást végző tudósok javasolták a módszert. Állítólag nem próbálták ki soha társadalmi szinten, mert már a laboratóriumi kísérletek kiszivárgása is felháborodást keltett. A felháborodás most nálunk Magyarországon is adekvát volna.

Forrás: https://forbes.hu/uzlet/a-tv2-n-keresztul-agyunkba-maszna-a-paksi-atomeromu/

Hírhamisítások

hirhamis

A furcsa fotó is hamisítás. (Ld erről a Naracsos cikket) Fogyasztói nézőpontból az embert leginkább a hírhamisítások döbbentik meg. Majd az elmaradt bocsánatkérések. Teller-levél után még volt bocsánatkérés, aztán valamelyest az ORTT büntetései kapcsán láthattunk elsötétítést, feliratozást, pénzbüntetést. Mára ki képviseli a fogyasztót? És csak mi érezzük úgy, hogy a hírhamisitások száma növekszik?

Forrás: http://hvg.hu/itthon/20161115_Hirhamisitas_TV2_Vona_Gabor_hazugsag_Tenyek#utm_source=hvg_top&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2016.11.16&utm_content=top1&type-id=HvgTopHvg&user-id={@(@)sid}  

2016 október 23 – Himnusz alatt volt fütty vagy nem volt?

sip

Nem állítjuk, hogy ez mély pont volna modern sajtótörténetünkben. Mármint az, hogy tévedésből vagy szándékosan a Himnusz alatt fütyüléssel vádolta az ellenzéket néhány médium, miközben mindig volt fütty, csak akkor nem. Bizonyára sokan emlékeznek a muster kazetta ügyére, vagy más kisebb-nagyobb hamisításra, mellyel néhány szerkesztőség befolyásolni akart minket a tekintetben, hogy mit gondoljunk egy tüntetés történéseiről, csak mert akkor jobban fogjuk érteni a lényeget, még ha az nem is úgy volt.

De azt gondoljuk azt azért szóvá kell tennünk, hogy ez ma sincs jól így. Ha félrevezetnek minket, ha valamelyik fél átvert, akkor járjon utána, és maga kérjen bocsánatot, hogy a bizalmunk megmaradhasson.

168 óra szerint a Himnusz alatt csönd volt, erről vágatlan anyagot ld. itt.: https://www.youtube.com/watch?v=v2FbIYkiwFQ
tv2 szerint:, vagy az origo szerint viszont fütyültek a Himnusz alatt is, erről viszont képanyag nincs: