2016 október 23 – Himnusz alatt volt fütty vagy nem volt?

sip

Nem állítjuk, hogy ez mély pont volna modern sajtótörténetünkben. Mármint az, hogy tévedésből vagy szándékosan a Himnusz alatt fütyüléssel vádolta az ellenzéket néhány médium, miközben mindig volt fütty, csak akkor nem. Bizonyára sokan emlékeznek a muster kazetta ügyére, vagy más kisebb-nagyobb hamisításra, mellyel néhány szerkesztőség befolyásolni akart minket a tekintetben, hogy mit gondoljunk egy tüntetés történéseiről, csak mert akkor jobban fogjuk érteni a lényeget, még ha az nem is úgy volt.

De azt gondoljuk azt azért szóvá kell tennünk, hogy ez ma sincs jól így. Ha félrevezetnek minket, ha valamelyik fél átvert, akkor járjon utána, és maga kérjen bocsánatot, hogy a bizalmunk megmaradhasson.

168 óra szerint a Himnusz alatt csönd volt, erről vágatlan anyagot ld. itt.: https://www.youtube.com/watch?v=v2FbIYkiwFQ
tv2 szerint:, vagy az origo szerint viszont fütyültek a Himnusz alatt is, erről viszont képanyag nincs:
Reklámok

Zsolt Péter nyilatkozatai a Népszabadság-ügyben

okopolisz4

Volt egyesületünk volt elnökének aktuális nyilatkozatait és cikkét kigyűjtöttük. Egyikben sem a kormányzattal foglalkozik, a kérdést szakmai szinten kezeli és a közös pontokra mutat rá, melyek függetlenek lehetnek a pártpreferenciáktól. Van ahol meg országhatáron kívülre viszi az elemzés szintjét.

rádiós interjú linkje: http://meltanyossag.hu/node/5011

Lapnyilatkozat: http://168ora.hu/itt-vannak-pecinak/

Saját cikk: http://24.hu/poszt-itt/2016/10/12/a-nepszabadsaggal-valo-szolidaritast-nem-a-szakmai-etika-mozgatja/

 

A Népszabadság után

wayback

Szolidaritást vállalunk mindazokkal, akik rendszeres vagy alkalmi fogyasztói voltak a Népszabadságnak. Továbbá felismerve azt, hogy az egész nemzet lett megkárosítva azzal, hogy a nol archívumot barbár módon kikapcsolták, a következő javaslatot tesszük, és kérjük ezt mindazok támogassák, akik egyetértenek vele. Véleményünk szerint ezt kötelessége is támogatni minden jelentősebb szervezetnek, s nem csak szolidaritásból vagy a magyar közösség érdekében, de saját jól felfogott érdekében is, hiszen másképp vele is megtörténhet ugyan ez.

Úgy véljük nincs az rendben, hogy a magyarok kollektív tudatához tartozó, vitákat és elemzéseket tartalmazó felületét egy külföldi befektető saját kénye-kedve szerint megsemmisíthet.

Az információszabadság, és a tájékozódási jogokból kiindulva olyan törvényalkotást tartanánk szükségesnek, amely elvenné a hasonló cselekvésektől a kedvét a pénzügyi befektetőknek. Egy portfólió bármilyen okból történő megtisztítása természetesen a befektető joga és lehetősége. De ahogy köteles példányt kell a Széchenyi Könyvtárnak küldeni nyomdai termékek esetében, úgy egy digitálisan létrejött tudásbázis is ma már hasonló értéket képvisel.

A magyar nemzet polgárai számára külön pénzbe kerül, hogy a könyvtárak újra digitalizálják a kinyomtatott anyagokat. Külön pénzbe kerül, hogy a neten jelenleg még előkaparható Népszabadság digitális nyomait újra kimentsék, összerakják. Ld. itt: http://web.archive.org/web/*/nol.hu

A költségek legyenek ráterhelve a vállalkozóra. Szülessék egy olyan jogszabály, amely a pénzügyi befektetőt arra kötelezi, hogy a “megtisztított portfóliója” eladása utáni nyereségének valahány százalékát (a százalék mértékét döntse el a magyar parlament) fizesse ki az Országos Széchenyi Könyvtárnak, mely ebből a pénzből rekonstruálja a digitális archívumot.

Az információs társadalomban a digitális tudást illessék meg ugyanazok a jogok, mint amelyeket az elmúlt századokban a a printelt médiát és a nyomdai termékeket megillették. Vegye el a törvény a kedvét külföldi és hazai pénzügyi befektetőknek attól, hogy szórakozzanak a magyar nép kollektív tudásával. Ezt a jogszabályt adjuk ajándékul a világ más országainak, hogy ne kerüljenek hasonló helyzetbe, mint amibe mi kerültünk Pecina úr és vállalkozásának jóvoltából.