CNN dokumentumfilmje

Borzalmas: koponyából ivott, meg emberi agyat evett, hogy a szekta elfogadja. Ez legalább két dologról szól. Egyrészt az emberi méltóságról. Kell-e partnerré válni bármilyen szektánál, törzsnél olyasmiben, ami ellenkezik a mi erkölcsi felfogásunkkal? A másik pedig ismert médiaetikai kérdés: ha egy partikuláris esetet bemutat egy komoly csatorna, akkor az ott látottakat általánosíthatják – jelen esetben a hindukra. Az érdekesség keresésben és a nézők megdöbbentésében, figyelmének felkeltésében átnyargalhat-e a média ártatlanok millióin? Aligha. Nem is örülnénk neki, ha megtévesztenének minket és azt hihetnők ilyenek a hinduk. Szóval itt az arányok valódiságát nagyon ki kell hangsúlyozni, és még akkor is sokunkat becsap majd a vizualitás ereje, mely sokkal mélyebb nyomot hagy bennünk, mint pár figyelmeztető szó.

Forrás: https://444.hu/2017/03/11/emberi-agyat-fogyasztottak-a-cnn-dokumentumfilmjeben-hatalmas-hindu-felhaborodas-kiserte

Reklámok

Halál utáni élet számítógépes grafikával

zsivanyegy

Ma a Zsivány egyes tábornokát keltették életre, holnap Leila hercegnőt fogják, azután meg valaki úgy dönt, hogy idős korában montírozzák rá a fiatal testét, végül pedig színészeket látunk haláluk után olyan szerepben, amit ők nem vállalnának. A művészi életmű így befejezetlenné válik, és értelmét veszti. Nem véletlenül írják a cikkben, hogy ebben az esetben az örökösök hozzájárulását kikérték. A technika hozza az új etikai problémákat.

Forrás: http://www.origo.hu/filmklub/blog/hir/20170106-igy-keltettek-eletre-az-elhunyt-tarkin-tabornokot-a-zsivany-egyeshez-peter-cushing-guy-henry.html

Kacérkodás a tudatküszöb alatti reklámokkal

mvm

A paksi erőmű reklámozását talán azért ússzák meg a TV2-nél, mert az még épp nem volt tudatküszöb alatti, de amúgy az ilyen kísérleteknek még az elméleti felvetése is kiverte a biztosítékot amikor az úgynevezett motivációs-kutatást végző tudósok javasolták a módszert. Állítólag nem próbálták ki soha társadalmi szinten, mert már a laboratóriumi kísérletek kiszivárgása is felháborodást keltett. A felháborodás most nálunk Magyarországon is adekvát volna.

Forrás: https://forbes.hu/uzlet/a-tv2-n-keresztul-agyunkba-maszna-a-paksi-atomeromu/

Hírhamisítások

hirhamis

A furcsa fotó is hamisítás. (Ld erről a Naracsos cikket) Fogyasztói nézőpontból az embert leginkább a hírhamisítások döbbentik meg. Majd az elmaradt bocsánatkérések. Teller-levél után még volt bocsánatkérés, aztán valamelyest az ORTT büntetései kapcsán láthattunk elsötétítést, feliratozást, pénzbüntetést. Mára ki képviseli a fogyasztót? És csak mi érezzük úgy, hogy a hírhamisitások száma növekszik?

Forrás: http://hvg.hu/itthon/20161115_Hirhamisitas_TV2_Vona_Gabor_hazugsag_Tenyek#utm_source=hvg_top&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2016.11.16&utm_content=top1&type-id=HvgTopHvg&user-id={@(@)sid}  

2016 október 23 – Himnusz alatt volt fütty vagy nem volt?

sip

Nem állítjuk, hogy ez mély pont volna modern sajtótörténetünkben. Mármint az, hogy tévedésből vagy szándékosan a Himnusz alatt fütyüléssel vádolta az ellenzéket néhány médium, miközben mindig volt fütty, csak akkor nem. Bizonyára sokan emlékeznek a muster kazetta ügyére, vagy más kisebb-nagyobb hamisításra, mellyel néhány szerkesztőség befolyásolni akart minket a tekintetben, hogy mit gondoljunk egy tüntetés történéseiről, csak mert akkor jobban fogjuk érteni a lényeget, még ha az nem is úgy volt.

De azt gondoljuk azt azért szóvá kell tennünk, hogy ez ma sincs jól így. Ha félrevezetnek minket, ha valamelyik fél átvert, akkor járjon utána, és maga kérjen bocsánatot, hogy a bizalmunk megmaradhasson.

168 óra szerint a Himnusz alatt csönd volt, erről vágatlan anyagot ld. itt.: https://www.youtube.com/watch?v=v2FbIYkiwFQ
tv2 szerint:, vagy az origo szerint viszont fütyültek a Himnusz alatt is, erről viszont képanyag nincs:

Zsolt Péter nyilatkozatai a Népszabadság-ügyben

okopolisz4

Volt egyesületünk volt elnökének aktuális nyilatkozatait és cikkét kigyűjtöttük. Egyikben sem a kormányzattal foglalkozik, a kérdést szakmai szinten kezeli és a közös pontokra mutat rá, melyek függetlenek lehetnek a pártpreferenciáktól. Van ahol meg országhatáron kívülre viszi az elemzés szintjét.

rádiós interjú linkje: http://meltanyossag.hu/node/5011

Lapnyilatkozat: http://168ora.hu/itt-vannak-pecinak/

Saját cikk: http://24.hu/poszt-itt/2016/10/12/a-nepszabadsaggal-valo-szolidaritast-nem-a-szakmai-etika-mozgatja/

 

A Népszabadság után

wayback

Szolidaritást vállalunk mindazokkal, akik rendszeres vagy alkalmi fogyasztói voltak a Népszabadságnak. Továbbá felismerve azt, hogy az egész nemzet lett megkárosítva azzal, hogy a nol archívumot barbár módon kikapcsolták, a következő javaslatot tesszük, és kérjük ezt mindazok támogassák, akik egyetértenek vele. Véleményünk szerint ezt kötelessége is támogatni minden jelentősebb szervezetnek, s nem csak szolidaritásból vagy a magyar közösség érdekében, de saját jól felfogott érdekében is, hiszen másképp vele is megtörténhet ugyan ez.

Úgy véljük nincs az rendben, hogy a magyarok kollektív tudatához tartozó, vitákat és elemzéseket tartalmazó felületét egy külföldi befektető saját kénye-kedve szerint megsemmisíthet.

Az információszabadság, és a tájékozódási jogokból kiindulva olyan törvényalkotást tartanánk szükségesnek, amely elvenné a hasonló cselekvésektől a kedvét a pénzügyi befektetőknek. Egy portfólió bármilyen okból történő megtisztítása természetesen a befektető joga és lehetősége. De ahogy köteles példányt kell a Széchenyi Könyvtárnak küldeni nyomdai termékek esetében, úgy egy digitálisan létrejött tudásbázis is ma már hasonló értéket képvisel.

A magyar nemzet polgárai számára külön pénzbe kerül, hogy a könyvtárak újra digitalizálják a kinyomtatott anyagokat. Külön pénzbe kerül, hogy a neten jelenleg még előkaparható Népszabadság digitális nyomait újra kimentsék, összerakják. Ld. itt: http://web.archive.org/web/*/nol.hu

A költségek legyenek ráterhelve a vállalkozóra. Szülessék egy olyan jogszabály, amely a pénzügyi befektetőt arra kötelezi, hogy a “megtisztított portfóliója” eladása utáni nyereségének valahány százalékát (a százalék mértékét döntse el a magyar parlament) fizesse ki az Országos Széchenyi Könyvtárnak, mely ebből a pénzből rekonstruálja a digitális archívumot.

Az információs társadalomban a digitális tudást illessék meg ugyanazok a jogok, mint amelyeket az elmúlt századokban a a printelt médiát és a nyomdai termékeket megillették. Vegye el a törvény a kedvét külföldi és hazai pénzügyi befektetőknek attól, hogy szórakozzanak a magyar nép kollektív tudásával. Ezt a jogszabályt adjuk ajándékul a világ más országainak, hogy ne kerüljenek hasonló helyzetbe, mint amibe mi kerültünk Pecina úr és vállalkozásának jóvoltából.

2016 október 2. elé

hatizsak

A népszavazásról való tájékoztatás abban az értelemben, hogy miről is szavazunk nem történt meg. Teljes tájékozatlanságunk tetézi, hogy az állami média inkább propagandaszereplő, mint pro és kontra érveket bemutató. Pedig, hogy miről is szavazunk az igen egyszerűen összefoglalható, a fontosabb érvek rövid mondatokban leírhatók, ahogy a következmények is. Ld. pl. itt: http://elniveresen.hu/nepszavazas-3/

Üzenjük Brüsszelnek, hogy a menekült sportolók szerepeltetéséről mi nem szeretnénk tudni. Pláne, ha hősök.

mardini

A társadalmi célú reklám nem társadalmi, hanem politikai. Társadalmi célú az, ami a cigiről vagy a mellrákról szól, ami pozitív célzatú. A népszavazás nem vitatott kérdésekről szól, mert Brüsszel üzeneteit nem látjuk a plakátokon. A közszolgálati tv nem közszolgálati, hanem állami. A sportközvetítés az olimpiáról pedig nem sportszerű mert a menekült sportolók teljesítményét elfelejtették kommentálni.

Vagyis Magyarországon nem társadalmi célú hirdetésekkel, nem érdemi népszavazásra készülünk, melyek körüli szempontokat nem tisztességesen versenyeztetnek nem közszolgálati de közpénzből fenntartott felületeken, és ezeken nem ismerhetünk meg fantasztikus sorsokat és olyan teljesítményeket melyek előtt meg kellene hajolnunk.

http://kettosmerce.blog.hu/2016/08/06/direkt_kihagytak_az_olimpia_magyar_kozvetitesebol_a_menekult_uszonot