„Én csak egy kis pont vagyok”, mondta az MTVA operatőre és se ő, se más nem volt képes odahívni az ügyeletes szerkesztőt. Senki nem mert, nem akart, nem merte vállalni azt a döntést, hogy ellenzéki képviselők néhány pontját, mely kb. 3 perc lett volna, miért nem kívánják beolvasni. Ezek a képviselők kevesebbet lehettek a kunigundai székházban, mint akár e sorok szerzője is. Sosem volt módjuk itt szerepelni, s ezúttal sem ők akartak. Nem stúdiófoglalás volt a céljuk, csak az öt pont átadása. Nem volt ki fogadja őket, ami nem azt bizonyítja, hogy nem zajlik üzemszerű működés a székházban, hiszen az adások zavartalanul mentek, hanem, hogy gépszerűen, szabadságuktól megfosztottan dolgozik az MTVA-ban mindenki.
Az utóbbi napokban médiafogyasztóként egy tüntetéssorozat nézőivé, hallgatóivá válhattunk. Képharapásokkal, hangharapásokkal dolgoznak kik az utómunkálatokat csinálják, és eközben saját kontextusba ágyazzák a látványt. A BBC például a hátán földön fekvő Hadházy Ákost ábrázolja. Megalázott pózban, de kezében felfelé tartva képviselői igazolványát. Akár a fuldokló, aki az utolsó pillanatban is az elveiért küzd. Ebben a megjelenésben ő a hős. Más megjelenítésben ugyan ezek a képek vannak, de összevágva más típusú szimulálásokkal, például futball műrángatózásokkal. Ezekben a kontextusokban lejáratás és nevetségessé tevés történik.
Mindkét továbbdolgozás ugyan abból a forrásból fakad, a jelenlévők egyenes adásából. Ennek van médiatörténeti jelentősége. Az egymást kamerázók tulajdonképp védeni szeretnék magukat, miközben a fő kérdés nincs is megoldva. A kamera – ami ezekben az esetekben már egy mobiltelefon – nem változtat meg semmit. A tömegnek történő kommunikáció voltaképp nem professzionális, maga a termék nyers, de értelmezése visszatetsző, mert a mögötte hallatszó kommentálások, az egyszerre kiabálások, a jogi zavarodottság leginkább a szétesettséget kommunikálja. Az élő adásban nem szánni valók sem a biztonsági őrök, sem a benyomuló ellenzéki politikusok. A stream-adások mégse ugyan azok, mint a valódi jelenlét. Ha odamész átéled a tömeglélektant, az adásokból nem. A megszerkesztett adásokból átéled megint, a streamból nem. Az egyenes adás vonulásról, küzdelmekről önmagában még sem ad pontos információt. Aki akarja a tömeget csőcseléknek, aki akarja forradalmároknak tartja őket.
A kommentár nélküli műfaj nyers. Civilizálatlan. Olyan, mintha nyers húst volnánk kénytelen enni akkor, mikor állítólag fantasztikus a gasztronómiánk.
Az állami média azáltal, hogy felszámolta az újságírás klasszikus erényeit, az igazságra törekvést, autonómiát, a szakmai önbecsülést mindenkiből kicsi alkalmazottat csinált. Népnevelni akar egyetlen politikai irányban, s így elveszítette közszolgálati jellegét. Az állami médiában nincsenek már felelős szerkesztők.